Az üzleti életben mindennapos, hogy olyan kifejezéseket használunk, mint például az „ellátási lánc” vagy az „értéklánc”, mindezt anélkül, hogy elgondolkodnánk rajtuk. De mit is jelentenek ezek a kifejezések igazából? Van közöttük különbség? Olvasson tovább, hogy megtudhassa!
Értéklánc kontra Ellátási lánc: Mi a különbség?
Amikor arról van szó, hogy egy vállalat teljes logisztikai üzemeltetését optimalizálják, gyakorta az ellátási lánc kerül a figyelem középpontjába. Viszont lehetséges, hogy jobb lenne az értékláncra fókuszálni? Továbbá, mi is a valódi különbség az értéklánc és az ellátási lánc között?
Kezdjük az értéklánccal. Az értéklánc magában foglal minden olyan üzleti tevékenységet, ami vevői értéket teremt. Ezen tevékenységek minél nagyobb részben elégítik ki az elvárásokat, annál nagyobb lesz a vevői érték.
Ezek a tevékenységek magukba foglalják a materiális és az immateriális javak cseréjét, amiket az ellátási lánc mentén kezelnek. Minél hatékonyabb ezen javak cseréje, annál magasabb az elérhetőségük. Továbbá, mivel a javak cseréje növeli a vevői értéket, így az ellátási lánc is része az értékláncnak.
Egy ellátási lánc menedzserének, egy logisztikai vagy üzemeltetési igazgatónak a szemszögéből nézve, aminek több értelme van az az, hogy az ellátási láncot vagy az értékláncot érdemes optimalizálni? Elvégeztünk pár kutatást, hogy választ kapjunk a kérdésre. Lássuk az eredményeket!
Mi az ellátási lánc?
Az ellátási lánc a gyártás első lépésével kezdődik és azzal végződik, hogy a termék megérkezik a vevő ajtajához. Ennek az útnak a mentén sok olyan pont van, ahol a materiális és az immateriális javak cserélődnek. Ilyen javak például a nyersanyagok, a termékek, a szolgáltatások, az információ és a pénz.
Az ellátási lánc klasszikus verziója lefedi a javak cseréjét a gyártás és a forgalmazás során, valamint az eladás pontján is, ezzel természetesen beleértve az utolsó szakaszt is.
Az ellátási lánc egy klasszikus példája
Példa: egy vevő számítógépet vásárol
Sok dolog gazdát cserél, mire a vevő a kezében tarthatja a számítógépét. Először is, a nyersanyagokat kibányásszák és feldolgozzák, hogy aztán összeszerelhessenek belőle egy számítógépet. Majd központi raktárakból boltokba, vagy közvetlenül a vevőhöz szállítják ki a termékeket.
Annak érdekében, hogy a számítógép késedelem nélkül megérkezhessen a vevőhöz, végbemegy a kiszállítási idővel és a raktárkészlettel kapcsolatos információcsere, valamint a fizetésre vonatkozó adatok is feldolgozásra kerülnek. Az értékesítés utáni szolgáltatások, például a javítások is az ellátási lánc részét képzik.
A cél: hogy a lehető leghatékonyabbá tegyük a javak cseréjét
Az ellátási lánc menedzsment a maximális hatékonyság elérésére fókuszál a javak cseréjét illetően. Ez az egész a költségekről, a minőségről és az időről (pl. kiszállítás) szól, amik fellépnek az árukkal történő kereskedés során. Amikor az ellátási lánc optimalizációjáról beszélünk, a cél az, hogy ezen aspektusok egyikét külön fejlesszük, vagy többet egymással kombinálva. Például jobb minőséget biztosítani kedvezőbb áron és gyorsabb kiszállítással.
Mi az értéklánc?
Ahogy az ellátási lánc esetében is történt, az értéklánc is a gyártással kezdődik és a vevővel zárul be. Az értéklánc mentén vannak az ellátási láncot keresztező pontok és olyan csomópontok is, ahol vevői érték keletkezik. Ezek a csomópontok lehetnek cégek, helyek, emberek vagy számítógépek. Az értéklánc minden olyan tevékenységet magába foglal, mely az értékteremtéssel és hálózatok kialakításával kapcsolatos.
Példa: egy vevő számítógépet vásárol
Egy vevő egy új számítógépet szeretne és a következő három dolgot tartja szem előtt: A számítógépnek legyen gyors a processzora, mert videókat akarnak vele szerkeszteni. Amilyen gyorsan csak lehetséges, szeretne hozzájutni a számítógéphez, és emellett természetesen van egy elképzelése az árról is. Ha a számítógép gyártója meg akarja győzni ezt a vevőt, hogy az ő terméküket vásárolja meg, akkor az üzleti tevékenységeiket a vásárló elképzeléseihez kell igazítania annak érdekében, hogy a maximális vevői értéket hozza létre. Ez azt jelenti, hogy a gyártónak egy olyan számítógépet kell ajánlania, aminek gyors a processzora, hamar hozzá lehet jutni és mindezt megfizethető áron.
A kulcsfontosságú tevékenységek mellett, mint amilyen a gyártás és a marketing, sok más egyéb tevékenység is értéket állít elő a vevő számára. A gyártó például ajánlhat egy szervizpakkot az új számítógéphez, azért, hogy a vevőnek ne kelljen amiatt aggódnia, hogy hol tudja majd megjavíttatni a gépét.
A cél: hogy értéket szolgáltassunk a vevő számára
Az étéklánc menedzsmentnek is világos célkitűzése van: az, hogy hozzáadott értéket teremtsen. Viszont számos befolyásoló variábilis tényező van jelen. Például a trendek, az általános gazdasági helyzet, influenszerek és az időjárás. Amikor az értéklánc optimalizálásáról beszélünk, akkor az a cél, hogy növeljük a vevői értéket. Ideális esetben, a termék olyan USP-vel (az eladást elősegítő termékjellemzők) rendelkezik, ami versenyelőnyt biztosít a cég számára.
Az értéklánc nem csupán egy olyan hálózat, ami minden üzleti tevékenységet lefed, hanem a cégeknek is szintén megvannak a saját értékláncaik, amiket Michael E. Porter értéklánc modelljének a segítségével tudunk ábrázolni és érthetőbbé tenni. Porter modellje az értékláncot elsődleges és támogató tevékenységekre osztja fel. Az öt elsődleges tevékenység – bejövő logisztika, műveletek, kimenő logisztika, marketing és értékesítés, valamint szolgáltatás – közvetlenül állít elő értéket, miközben a támogató tevékenységek lehetővé teszik a cég számára, hogy végrehajthassa az elsődleges tevékenységeket. A tény, hogy a bejövő és a kimenő logisztika döntő szereppel bír Porter modelljében megmutatja számunkra, hogy a javak cseréje szükséges a vevői érték létrehozásához.
Ellátási lánc kontra értéklánc - A különbség első ránézésre
Az értéklánc olyan tevékenységek hálózata, amik a gyártástól egészen a végvásárlóig terjednek, és amik vevői értéket állítanak elő. A kulcskérdés az: Hogyan és miért visznek véghez valamit? A vevői érték sok csomóponton és összeköttetésen keresztül jön létre ebben a hálózatban. Ideális esetben ezeknek az értékeknek az összessége, melyet gyakorta kollektíven „értékajánlatnak” neveznek, előnyt biztosít a cégek számára más vetélytársakkal szemben.
Az ellátási lánc vezérli a javak cseréjét a kezelőfelületek között és biztosítja a materiális és immateriális alkotóelemek elérhetőségét. A kulcskérdés az: Mit és mégis hogyan cserélünk? Továbbá, mivel a javak cseréje úgyszintén növeli a vevői értéket, így az ellátási lánc is az értéklánc része.
A konklúzió: az értékláncokban való gondolkodás új lehetőségeket nyit meg az optimalizációra
Ahogy a fentiekben már megtudhattuk, az értéklánc minden egyes tevékenységre fókuszál – legyen az akár materiális vagy immateriális – ami vevői értéket teremt. Amikor a klasszikus ellátási láncok modelljeit összehasonlítjuk az értéklánc nyújtotta megközelítési móddal, gyorsan világossá válik, hogy az ellátási láncokban való gondolkodás csupán a történet fele. A probléma az, hogy sok ellátási lánc modellje figyelmen kívül hagyja azt, hogy immateriális folyamatokból is lehet értéket előállítani. Az oka annak, hogy ezek a modellek miért is lehettek ennek ellenére olyan sikeresek, az az, hogy az elmúlt évtizedekben a vevői értéket a gyártás és a hatékony forgalmazás segítségével teremtették meg. Azonban manapság megfigyelhető egy jelentős változás, amiben egyre inkább az információ fontossága felé fordulunk. Az információt pedig immateriális vevői értéknek tekintjük.
A vevők olyan termékeket szeretnének vásárolni, amik passzolnak az életvitelükhöz és megoldják a problémáikat. Szeretnének annyit megtudni a termékről, amennyit csak lehet, valamint szeretnék, hogy bekapcsolódhassanak és ők is a folyamat részeseivé válhassanak. Ahhoz, hogy ez elérhető legyen, a cégeknek és a vásárlóknak sok információt meg kell osztaniuk egymással, aminek természetesen kihatása van a gyártásra és a forgalmazásra is. Ez pedig egy új gondolkodásmódot kíván meg.
Az értékláncokban való gondolkodás például azt jelenti, hogy a vevőkre fókuszálunk, valamint lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy megújíthassák a folyamatokat és a termékeket. Vegyük például az áruvisszavételek esetét: Ahelyett, hogy megpróbálnánk olyan hatékonyan kezelni a visszavételt amennyire csak lehetséges (az ellátási lánc szerinti megközelítés), az eladás alkalmával jobb tájékoztatást biztosíthatunk annak érdekében, hogy elsősorban minimalizáljuk vagy elkerüljük az áruvisszavételt (az értéklánc szerinti megközelítés). Az értéklánc szerinti megközelítés hasznos a kereslet felmérése céljából, oly módon, hogy kielemzi a vásárlók magatartását és az időjárás előrejelzéseket. Mi több, ez a két példa jó hír a környezetünk számára is. A digitalizáció itt is jelentős közreműködést biztosít.
Az értéklánc perspektívájából való megközelítés segít a cégeknek rugalmasabbá válni. Az értéklánc olyan, mintha egy útmutató lenne a vevői érték létrehozására. Tartalmazza az információt arról, hogy egy termék miért és hogyan lett fejlesztve. Még akkor is, ha a gyártóknak vagy a beszállítóknak be kell húzniuk a vészféket olyan váratlan események, mint például egy környezeti katasztrófa, pandémia vagy háború következtében, ez az útmutató változatlan marad. A cégek partnerkapcsolatokat létesíthetnek új vállalatokkal, amivel robusztusabbá tehetik az értékláncukat.
Ennek az összehasonlításnak egyértelmű a győztese: Az értékláncban való gondolkodás azt jelenti, hogy az üzleti tevékenységekre egy nagy egészként gondolunk, valamint azt, hogy sok lehetőség nyílik meg a technológiák, az üzleti modellek és a szakértelem optimalizálására és megtervezésére.
A KNAPP-nál, mi igazán otthon érezzük magunkat ezeknek a lehetőségnek az új világában. Az értéklánc technológiai partnereként arra törekszünk, hogy vevőinkkel együtt kihasználjuk az értékláncban rejlő teljes potenciált, hogy ezzel is segítsük őket a sikereik elérésében.